Reménytelenség/majdnem/

Papíron még kórházban fekszem, de a főorvos hazaengedett, és holnap kell visszamennem a zárójelentésért...
A vizsgálat után "jól" voltam, de itthon ledőltem, görcsölni és enyhén vérezni kezdtem...de tudom, hogy ez természetes velejárója...
Férjem is meglepődött, hogy aránylag hamar itthon voltam:)
Ő még beugrott a postára, mert jött ismét 1 hivatalos értesítés-jogi ügy lezárva!
~bár még fellebbezni lehet, de remélem, hogy az okozójának ennél több esze lesz, mert ezek után én fogom feljelenteni!...eddig is ő okozott lelki sérüléseket...
...az ok nem anyagi természetű~
Ezután elment a barátjához/mondhatni pót-apja/, mert volt mit megbeszélniük...mindketten összetörtünk...
Este már sírásba fulladtam...
Pedig tudtam, hogy az eredmény ez lesz, hiszen már tavaly sem voltam átjárható, de bíztunk abban, hogy laparoscopiával "menthető" vagyok...
Talán nem véletlen, hogy a Klinikán egyből IVF-et mondtak...
...de hisz az ember szeret saját maga meggyőződni más orvos véleményéről is, és kapaszkodni az utolsó szalmaszálba is...