2012. március 21., szerda

Psychés gát...

Amikor már azt érzed, vége, feladtad...általában akkor kopogtat a remény 1 újabb hajszál vékony fonallal...bízom benne...
Nem igazán aludtam mára virradólag semmit sem...
...csak agyaltam, agyaltam...
...gondoltam, hogy ide ülök éjszaka, és megírom a bennem tomboló kétségbeesés moraját...
...félek...
...sírás kerülget, de csak nyeldesem könnyeim, nem engedek szabad folyást nekik...

Nincsenek megjegyzések: