Nem tudom jól teszem-e, ha néha tudomást sem veszem az állapotomról...
Tegnap feszültek a melleim, ma már nem igazán érzem...
Már a székrekedésből sem csinálok akkora gondot, mint az 1. IVF-nél...
Akkor mindenen paráztam; ha nem volt 1 szikrányi bármilyen tünetem, már kétségbe estem...
...most pedig élem a mindennapjaim...
Nem szabad görcsösen akarni, mindenáron...
Nem tudom honnan jött ez a bölcselkedés, és miért érzem így, de tudni kell lejjebb adni a görcsös akarásból...
1 megjegyzés:
Én is csak azt tudom javasolni,hogy ne görcsölj...Mert az nem tesz jót...tudom...könnyű mondani...
Megjegyzés küldése