Sírós nap 2

Tegnap este álomba sírtam magam szó szerint, és ma folytatódott ismét a kálvária...
Mára ismét maradt a könnyekből...
Reggel első dolgom volt, hogy hívjam a Klinikát, és elmondjam mi történt, illetve szerettem volna választ kapni a "hogyan tovább"-ra?
A szülésznő azt mondta, hogy megbeszéli a prof-fal, és délután hívjam őket ismét...
Közben letorkollást is kaptam, hogy miért kezdek magánakciókba, miért nem váltottam ki ott, ahol mondta a prof, és akkor még esélyem is lett volna visszamenni a Klinikára másik receptért?
De könnyű ezt az ember lányának fejéhez vágni...későn okos az ember...kívánom, hogy neki ezt ne kelljen megtudnia!... :(
Már annyira kiborultam, hogy csak sírtam, és kénytelen voltam "elújságolni" odabent is mi történt...végtelenül kedvesek voltak a szoc. szféra dolgozói...ráültek a telefonra, és megpróbálták felkutatni a patikákat, de mindenhonnan azt a választ kaptuk-hiánycikk... :(
Közben a megbeszéltek előtt 1 órával felhívtam a Klinikát, és holnap kell felmennem 1 újabb receptért...
Azt hiszem, ezzel tartoztam az ördögnek, ahogy mondani szokás, avagy megfizettem a tanulópénzt...