2012. április 18., szerda

Annyira...

...mélyen hatnak a szavak...
...nagyon sérülékennyé váltam, bár az is igaz, hogy ilyen volt a lelkem...
Ma is fájtak a szavak...és holnap is fognak, tudom...

4 megjegyzés:

Rita írta...

Annyira szeretnék egy hatalmas ölelést küldeni, egy olyan ölelést, ami megvigasztal...így ismeretlenül is.

Flowerke írta...

Nagyon sok erőt és kitartás kívánok Neked! Tiszta szívből kívánom, hogy mielőbb Rád találjon a Pocaklakód!

Popi írta...

Kívánom, hogy múljon és enyhüljön a fájdalom!

Pocilakóra várva írta...

Popikám! Nagyon köszönöm!