Ez az itthonlét arra tökéletes, hogy agyaljak mindig valamin...egyébként is, nem is én lennék...
Agyalok azon, hogy alhasi vérbőséget okozom a székrekedésemmel összefüggő erőlködésben, agyalok a mellfeszülés alábbhagyásában, étvágytalanságban...hú, mennyire macerás vagyok...
Tegnap este jól kiborult a bili, nagyon sokáig sírtam...
Pedig pont tegnap mondta a Férjem, hogy lazán veszem most ezt a menetet.../tényleg?/...
Azt mondta, ha úgy alakul..., megyünk tovább, nem adjuk fel!
Szeretem Őt, persze, ez természetes...ahogyan a "Pöttyökbe"~Egynyulacska megfogalmazásában~is beleszerettem :)
Egyébként igaza van...ezt már elrendezték...
5 megjegyzés:
Jajj ne csináld ezt, mert ebbe bele lehet őrülni! Ilyenkor az embernek annyi, de annyi ideje van agyalni!
Nekem is székrekedésem van és sztem emiatt folyamatosan érzem a hasam. A cicim érzékenysége is csökkenőben, de bízzunk még!!! Legalább ez a két hét teljen úgy, mintha terhesek lennénk!
Puszi
Igen, már az őrület határán érzem magam...
A székrekedés átváltott normál üzemmódra, és ilyenkor az jut az eszembe, hogy menses előtt és közben szokott rendeződni az anyagcserém...:(((((
Puszi
Szia!
Most találtam meg a blogod. Nagyon szurkolok, hogy minden rendben legyen a három babócával! Ha székrekedésed van,akkor az alhasi fájdalom szokványos (tudom, én világéletemben ezzel küszködtem), és azt hallottam, hogy ez nem befolyásolja a bébiket :)
Szia,
Örömmel üdvözöllek!
Köszönöm a hozzászólásod!
Szia! Nyugi, nyugi, nyugi! Pihengess, de idegeskedj, gondolj szépre, jóra képzeld el, hogy anyuka leszel.... Csak ezt szabad, semmi negatívat! Tudod!!!!! sikerülnie kell, nem lehet másként!!! Légyszi jelezz ha valami van!!!
Megjegyzés küldése