2009. december 17., csütörtök

2009. december 17

Valahogyan gyorsasággal repülnek a napok, és én ebből szinte semmit sem veszek észre. Ma már csütörtök van, és bennem van még mindig a félsz...a görcsölgetések, hál 'Istennek vérzés nélküli jelenlétben mutatkoznak meg, de a lelkem egyre mélyebbre taszítják. Nemsokára itt a hétfő, hcg vérvétel, az 1. tesztelés...itthonra nem vettem tesztet, mert félek a kudarctól, és el sem tudom képzelni, mi lesz szerdán, amikor szembesülnünk kell az eredménnyel.
Azt mondják készülni kell arra is...hogy nem sikerül, de egyszerűen ezt nem tudom elképzelni, mert akkor beleroppanunk.:(
Most is fojtogat a sírás, pedig pozitívan kellene hozzáállnom az élethez.
Mindezt az tudja nagyon jól érezni, aki veszített el már valakit a szerettei közül.

1 megjegyzés:

admin írta...

Ne gondolkozz, nézzél tv-t, írjál leveleket (pl. nekem is többek közt...), telefonálj, vagy valami!
Bármivel is, de tereld el a figyelmed és egyszer csak a kezedben lesz az eredmény! Remélhetőleg egy nagyon jó eredmény!
Tudom, ha valamit vársz, akkor borzasztó lassan mennek a napok...
Pihenj sokat és most még el se képzeld, mi lesz majd szerdán...!
Puszi! :-)