2009. december 30., szerda

2009. december 30.

Ma valahogyan ismét hatalmába kerített a soha többé érzés...és vele együtt csak úgy dőltek a könnyeim...
Betudható a hormonoknak, tudom, de egyszerűen nem fér a fejembe, hogy miért vagyok képtelen a gyermekvállalásra, az anya-szerepre? Más próbálja megélni azt, amit én túlélni próbálok.
Istenem, mit rontottam el?...
Mily furcsa, most Istent szólítom, pedig már rég elvesztettem a hitem...
...lehet ezért elítélni, vagy csupa okosságot mondani, /és ezzel nem bántok senkit/, de ez az én érzésem, vele együtt a véleményem sem változik.
Annyi minden cikázik a gondolatvilágomban, ahogyan ma 1 sorstárs is megírta-mindenki megjárta a maga poklát...így van ez, velünk IVF-sekkel.

Nincsenek megjegyzések: